The Anatomy of a Political Assassination: The Assassination of Cardinal György Fráter (Martinuzzi) and its Consequences

Authors

  • Viktor Kanász University of Pécs

DOI:

https://doi.org/10.15633/fhc.3414

Keywords:

György Fráter (Martinuzzi), Ferdinand I, John Zápolya (I), Pope Julius III, Giovanni Battista Castaldo, Hungary, Transylvania, diplomacy, political assassination, Ottoman Empire, papacy

Abstract

On 17 December 1551 on the grounds of alleged treason, soldiers of Chief Sergeant Sforza Pallavicini and Giovanni Battista Castaldo, the head of Fer­dinand I’s army, killed the Pauline monk, Archbishop of Esztergom, and Vo­ivode and Governor of Transylvania, Primate György Fráter (Martinuzzi/ Utyaszenich) in his castle at Alvinc. It all happened after the monarch himself had recommended Fráter, one of the most prestigious politicians of the contemporary Kingdom of Hungary, for the red hat to Pope Julius III. This controversial act created a stir throughout the Christian world, and it had an effect on not only the subsequent history of the Kingdom of Hungary, but also on the relations between the Habsburgs and the papacy, as Ferdinand I was only tempora­rily absolved from excommunication. Regarding the murder, an investiga­tion was launched headed by Nuncio Girolamo Martinengo, during which 139 statements were recorded and numerous letters and letter extracts were collected, which form a unique source collection on the relations between Hungary, the Habsburg Empire and the papacy. As well, they provide the opportunity to explore not only the life of Fráter, but also Hungary’s con­temporary internal politics, its relations with the Habsburgs and the Otto­man Empire, the informational channels, and finally the subjects’ farming methods. The investigation was closed in 1555 with the final exoneration of Ferdinand and his soldiers. The paper introduces the reasons for the assas­sination, the death of György Fráter and the ensuing investigation of the Holy See.

References

G. Ágoston, Ottoman Conquest and the Ottoman Military Frontier in Hungary, in: A Millennium of Hungarian Military History, ed. B. Király, L. Veszprémy, New York 2002, pp. 85–110.

F.-N. Ardelean, On the Foreign Mercenaries and Early Modern Military Innovations in East Central Europe. Castaldo’s Army in Transylvania and the Banat, in: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában. 1552–1568, ed. Gy. Bujdosóné Pap, I. Fejér, Á. H. Szilasi, Eger 2017, pp. 117–128.

G. Barta, A Sztambulba vezető út, 1526-1528, Budapest 1983.

G. Barta, Vajon kié az ország?, Budapest 1988.

The Jagiellonians in Europe, Dynastic Diplomacy and Foreign Relations, ed. A. Bárány, Debrecen 2016.

Lettere di principi. Fejedelmi levelek a pápának (1518–1578), ed. J. Bessenyei, Rome−Budapest 2002.

–1566. Memoria rerum. A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics-évkönyv), ed. J. Bessenyei, Budapest 1981.

Z. Bogdáni, Fráter György bírói működésének emlékei Bácsi János formuláskönyvében, “Történelmi Szemle”, vol. LVI, no. 4 (2014), pp. 621–638.

G. Dávid, P. Fodor, Oszmán hírszerzés Magyarországon, in: Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben, eds T. Petercsák, M. Berecz, Eger 1999, pp. 197–202.

Hungarian–Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent, ed. G. Dávid, P. Fodor, Budapest 1994.

Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe, The Military Confines in the Era of Ottoman Conquest, ed. G. Dávid, P. Fodor, Leiden 2000.

Gy. Domokos, N. Mátyus, Antonio Mazza és Buda ostromáról írott jelentése, Lymbus 2016, pp. 37–75.

I. Draskóczy, A magyarországi kősó bányászata és kereskedelme (1440– 1530-as évek), Budapest 2018.

M. Duczmal, Izabela Jagiellonka Królowa Węgier, Warsawa 2000.

P. Fodor, The Unbearable Weight of Empire. The Ottomans in Central Europe – A Failed Attempt at Universal Monarchy (1390–1566), Budapest 2015.

V. Fraknói, Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel, A mohácsi vésztől Magyarországnak a török járom alól fölszabaditásáig, 1526–1689, vol. III, Budapest 1903.

H. Goetz, Nuntiatur Delfinos, Legation Morones, Sendung Lippomanes (1554–1559), Tübingen 1970.

H. Goetz, Nuntiatur des Girolamo Martinengo 1550–1554, Tübingen 1965.

M. Hall Kirch, Death on the Danube, in: Aspects of Violence in Renaissance Europe, ed. J. Davies, Farnham 2013, pp. 61–82.

V. Kanász, The Testimony of Miklós Oláh Given during the Investigation of the Murder of György Fráter, in: Proceedings of the International Conference on the 450 th Anniversary of Nicolaus Olahus’ Death, ed. E. R. Szilágyi, Wien 2019. [in press]

V. Kanász, Fráter György gyilkossági perének forrásai a vatikáni levéltárban, in: Magyarország és a római Szentszék II. Vatikáni magyar kutatások a 21. században, eds P. Tusor, K. Szovák, T. Fedeles, Budapest−Rome 2017, pp. 173–185.

V. Kanász, Fráter György meggyilkolásának ikonográfiai megjelenítése, “Studia Theologica Transsylvaniensia”, vol. XXI, no. 2 (2018), pp. 141–164.

V. Kanász, Girolamo Martinengo apát, pápai nuncius élete és magyarországi tevékenysége, in: Ezerarcú Erdély. Politika, társadalom, kultúra, eds Á. Tőtős, A. K. Markaly, G. Koloh, I. Horváth, Kolozsvár 2019, pp. 92–106.

Á. Károlyi, Fráter levelezése, 1535−1551, Budapest 1881.

P. Kasza, Egy korszakváltás szemtanúja. Brodarics István pályaképe, Pécs− Budapest 2015.

F. G. Kiss, Istvánffy Miklós Oláh-panegyricusa, in: A magyar történet folytatója, Tanulmányok Istvánffy Miklósról, eds P. Ács, G. Tóth, Budapest 2018, pp. 207–224.

Z. Korpás, Egy spanyol zsoldosvezér levelei a XVI. század közepén vívott magyarországi háborúkról. Adalékok Bernardo de Aldana magyarországi tevékenységéhez (1548–1552), “Fons”, vol. VI (1999), pp. 3–129.

Z. Korpás, J.B. Szabó, „Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen.” Az 1550-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. századi Habsburg haderők és stratégiák Európában, in: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában. 1552–1568, eds Gy. Bujdosóné Pap, I. Fejér, Á. H. Szilasi, Eger 2017, pp. 89–116.

Z. Korpás, V. Károly és Magyarország, Budapest 2008.

L. Kropf, Castaldo Erdélyben, Hadtörténelmi Közlemények, vol. VIII, no. 1 (1895), pp. 350–366, 509–521; vol. IX, no. 1 (1896), pp. 53–72, 161–186, 299–325, 465–483.

Mindszenti Gábor diáriuma öreg János király haláláról, ed. L. Makkai, Budapest 1977.

Monumenta Hungariae Historica 1. Diplomataria. 2.: Okmánytár, a Brüsseli Országos Levéltárból és a Burgundi Könyvtárból, 1538–1553, ed. M. Hatvani, vol. II, Pest 1858.

G. Nemes, Zaccaria Delfino bíboros győri adminisztrátorsága és kapcsolata Sopron várossal, “Soproni szemle”, vol. LXIV, no. 4 (2010), pp. 397–416.

G. Nemeth Papo, A. Papo, Frate Giorgio Martinuzzi. Cardinale, soldato e statista dalmata agli albori del Principato di Transilvania, Aracne 2017.

T. Neumann, Dózsa legyőzője. Szapolyai János erdélyi vajdasága (1510−1526), “Székelyföld” vol. XVIII, no. 11 (2014), pp. 93–107.

T. Neumann, The Beginnings of the Voivode of Transylvania’s Right of Donation, “Banatica” 26. II, Cluj−Napoca, (2016), pp. 279–296.

T. Oborni, Az ördöngös Barát. Fráter György (1482–1551), Pécs−Budapest 2017.

T. Oborni, Fráter György és Buda eleste, “Tanulmányok Budapest múltjából”, vol. XLII (2017), pp. 39–60.

T. Oborni, Fráter György kincstartósága Erdélyben, in: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára, ed. M. Nagy, Pécs 1997, pp. 61–76.

T. Oborni, From Province to Principality: Continuity and Change in Transylvania in the First Half of the Sixteenth Century, in: Fight Against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16th Century, ed. I. Zombori, Budapest 2004, pp. 165–189.

T. Oborni, Izabella királyné erdélyi udvarának kezdetei (1541−1551), “Történelmi Szemle”, vol. LI, no. 1 (2009), pp. 21–43.

A. Papo, Giorgio Martinuzzi. Figura e ruolo politico di un monaco-statista dalmata nella storia ungherese del cinquecento, Szombathely 2011.

A. Papo, György Martinuzzi Utyeszenics e la regina Isabella Jagellone: protagonisti e antagonisti della storia ungherese nel XVI secolo, “Crisia”, vol. XLI (2011), pp. 161–169.

E. Petrichevich Horváth, Fráter György leszármazása, “Magyar családtörténeti Szemle”, vol. VII, no. 10 (1941), pp. 223–231.

J. Podhradczky, Martinúziánák, “Magyar Történelmi Tár”, vol. I, no. 1 (1855), pp. 235–266.

K. Rábai, Jagelló Zsigmond herceg udvarának számadáskönyve (1504–1507). The Court Account Book of Sigismund Jagiellon (1504–1507), Szeged 2014.

P. Rausch, „Így kele az kincses Buda az Szolimán terek császár kezébe”− Verancsics Antal tanulmánya Buda ostromáról és elfoglalásáról (1541), Publicationes Universitatis “Miskolcinensis, sectio philosophica”, vol. XIV, no. 3 (2009), pp. 145–192.

Á. Ritoókné Szalay, Egy olasz emlékíró Castaldo erdélyi kíséretében, in: Kutak. Tanulmányok a XV–XVI. századi magyarországi művelődés köréből, ed. A. Ritookne Szalay, Budapest 2012, pp. 174–178.

K. M. Setton, The Papacy and the Levant (1204–1571), vol. IV, Philadelphia 1984.

Z. Simon, Szapolyai János familiárisainak egy lajstroma 1531-ből, Publicationes Universitatis “Miskolcinensis, sectio philosophica”, vol. III, no. 3 (2008), pp. 315–332.

J. B. Szabó, János király döntő csatái. Tokaj, 1527 és Szina, 1528, in: Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6–16. század), eds L. Pósán, L. Veszprémy, Budapest 2016, pp. 426–442.

F. Szakály, Lodovico Gritti in Hungary 1529−1534. A Historical Insight into the Beginnings of Thurco-Habsburgian Rivalry, Budapest 1995.

Bernardo de Aldana magyarországi hadjárata [1548−1552], ed. F. Szakály, Budapest 1986.

L. Szalay, Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái, vol. VI, Vegyes levelek, 1538–1549, Pest 1860.

Gy. Szekfű, Két historiographus Castaldo erdélyi seregében, “Századok”, vol. XLVIII, no. 1 (1914), pp. 17–33.

A. Szuromi Szabolcs, A püspök erőszakos halála kánonjogi szempontból. Megjegyzések Fráter György halálához, “Iustum aequum salutare”, vol. VI, no. 1 (2010), pp. 119–124.

P. Tóth, A lengyel királyi kancellária Libri Legationum sorozatának magyar vonatkozású iratai II. 1526–1541, Miskolc 2003.

P. Tusor, The Hungarian Episcopate and the Papacy after 1526, in: The Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations, ed. A. Bárány, Debrecen 2016, pp. 185–206.

P. Tusor, The Papal Consistories and Hungary in the 15th–16th centuries. To the History of the Hungarian Royal Patronage and Supremacy, Budapest−Rome 2012.

Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1605), ed. P. Tusor, G. Nemes, Budapest−Rome 2011.

O. Utješinović, Lebensgeschichte Des Cardinals Georg Utiešenović Genannt Martinusius: Mit Dessen Bildniss, Familien-Wappen Und Einer Skizze Der Ruinen Seines Ahnenschlosses, Wien 1881.

Sz. Varga, Europe’s Leonidas: Miklós Zrínyi, Defender of Szigetvár (1508–1566), Budapest 2016.

E. Veress, Izabella királyné. 1519–1559, Budapest 1901.

N. Virovecz, Száműzetéstől főkapitányságig. Balassa Menyhárt és az erdélyi hatalomváltás (1549−1552), “Hadtörténelmi Közlemények”, vol. CXXVIII, no. 1 (2015), pp. 31–54.

Fight against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16th Century, ed. I. Zombori, Budapest 2004.

Downloads

Published

2019-07-01

Issue

Section

Commentationes et dissertationes

Similar Articles

11-20 of 214

You may also start an advanced similarity search for this article.